2015. évi változások

Tudom, hogy már rég elkéstem a 2015. évi változások kitételével, de az évek közötti változások nyomon követése miatt fontosnak tartom, hogy vissza tudjam nézni, hogy mikor milyen változás volt. Nem részletes, néhol csak címszavas, és mivel ez még 2015. év elején készült, nem tartalmaz mindent (pl. EKÁER, évközi változások).

1. Szarvasmarha, juh, kecske áfa kulcsa: 5%
A sertéshús mellett már 2015. január 1-jétől a nagytestű élő és vágott állatok (szarvasmarha, juh és kecske) értékesítése esetén is az áfa mértéke 5%

2.  Fordított adózás
Fordított adózás hatálya alá került 2015. január 1-jével egyes vas- és acélipari termékek értékesítése ill. a munkaerő-kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása, iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybe vétele

3. Adólevonási jog megszűnése
2015. január 1-jétől ha a vállalkozás adószámának törlését nem előzte meg adószám felfüggesztése, akkor a vállalkozás adólevonási joga megszűnik az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésével. Tehát ha a vállalkozásnak volt pl. 120 ezer forint göngyölített, levonható áfája, de időközben törlésre került az adószám (előzetesen pedig nem függesztették fel az adószámot), akkor a vállalkozó elvesztette a 120 ezer forint göngyölített áfa visszaigénylésének jogát.
Nem változott, hogy ha a vállalkozó adószáma felfüggesztésre kerül, akkor a felfüggesztés időszaka alatt nem élhet áfa levonási jogával. Ha az adószám felfüggesztését az adóhatóság törli, és újra érvényes adószámmal rendelkezik a vállalkozó, akkor ismételten élhet áfa levonási jogával.

4. Áfa bevallás – tételes áfa bevallás
2015. január 1-jétől az áfa bevallásban már tételesen kell feltüntetni azon kimenő (vevői) számlák bizonyos adatait, melyeken az áthárított áfa tartalma eléri az 1 millió forintot (korábban ez az értékhatár 2 millió forint volt).

5. Vevői adószám feltüntetése a számlán
Kapcsolódóan a 4. pontban bekövetkezett változásokhoz, a kimenő (vevői) számlákon abban az esetben kötelező a vevő adószámának feltüntetése, ha a számla áfa tartalma eléri az 1 millió forintot (korábban ez az értékhatár 2 millió forint volt).

6. Fokozott adóhatósági felügyelet
2015. január 1-jétől fokozott adóhatósági felügyelet elrendelése esetén megszűnik az adóbevallások, nyilatkozatok adótanácsadóval, adószakértővel vagy okleveles adószakértővel történő ellenjegyeztetése.

7. Munkáltató által történő éves szja bevallási határidő változik
2015. január 1-jétől a munkáltatói adóbevallások (személyi jövedelemadó) beadási határideje az adóévet követő év május 20-a (korábban  június 10-e volt).

8. NAV tájékoztatás adókijátszásról
2015. január 1-jétől ha a NAV olyan több adózót érintő szerződéses vagy egyéb kapcsolatot észlel, amellyel összefüggésben adókijátszásra irányuló magatartást vélelmez , tájékoztathatja az érintett adózót a többi érintett adózónál észlelt tényekről, körülményekről.

9. Online pénztárgépek
Az éves kötelező felülvizsgálati díjak hatósági árasak lesznek, melyet külön miniszteri rendelet fogja szabályozni.
2015. január 1-jétől már nem csak az adóhatóság, de a vámhatóság is ellenőrizheti a pénztárgépek, taxaméterek üzemeltetésével, szervizelésével és forgalmazásával kapcsolatos valamennyi kötelezettséget.
Az online pénztárgépek adatszolgáltatását biztosító cégek díja a korábban rögzített összegek helyett, maximumban kerültek megállapításra:
- kis kasszák esetében nettó 1500 Ft + áfa
- nagy kasszák esetében nettó 2500 Ft + áfa

10. Kapcsolt vállalkozás fogalma kibővül
2015. január 1-jétől kapcsolt vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások is, akiknek az ügyvezetőjük megegyezik és az ügyvezető a vállalkozás üzleti és pénzügyi politikájára vonatkozóan döntő befolyást gyakorol.

11. Áfa bevallás gyakorisága
2015. január 1-jétől minden újonnan alakult vállalkozás, aki az általános adózási módot választotta, kezdő adózóként havi áfa bevallási gyakoriságú lesz (korábban ez negyedéves áfa bevallási gyakoriságot jelentet).

12. Első házasok kedvezménye
Minden olyan pár, ahol legalább az egyik fél az első házasságát köti, jogosult az első házasok kedvezményét igénybe venni. A kedvezmény adó-alapkedvezmény formájában jelenik meg, legfeljebb 24 hónapra vehető igénybe, de ha a 24 hónapon belül a pár jogosultságot szerez családi adókedvezményre, akkor megszűnik az első házasok kedvezménye, továbbá ha a házasság 24 hónapon belül felbomlik, akkor szintén megszűnik az első házasok kedvezménye. A kedvezmény mértéke: együttesen 31 250 forint / hó adóalap-kedvezmény, ami havonta 5 ezer forint adókedvezményt jelent (tehát ennyivel több marad a magánszemélynél). A kedvezmény igénybevételéhez a magánszemélynek és a házastársának is nyilatkoznia kell, hogy megosztva vagy közösen, vagy melyik fél veszi igénybe.

13. Családi adókedvezmény
Nem változott: 1-2 eltartott esetén: kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 62 500 Ft adóalap-kedvezmény (10 000 Ft adó)
3 vagy több eltartott esetén: kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 206 250 Ft adóalap-kedvezmény (33 000 Ft adó)

2016. január 1-jétől a tervezett szerint fokozatosan – évente 2019-ig – , adóban kifejezve 2500 Ft-tal nőne a jelenlegi 10 000 Ft-os “adókedvezmény”. Ennek hatására 2019-re megduplázódik:  a jelenleg 10 000 Ft helyett már 20 000 Ft-tal több nettó jövedelem marad a munkavállalóknál.

14. Cafeteria
Adómértékek nem változtak, továbbra is a juttatás 1,19-szerese után kell a 16% szja-t és a 14% eho-t megfizetni. Nem változott a cafeteria keretében adható juttatások köre és a hozzájuk kapcsolódó havi/éves szinten adható összegük.
2015. január 1-jével azonban egy új keretösszeg került megállapításra, mégpedig a “klasszikus” béren kívüli juttatások összes éves keretösszege: 200 000 Ft lett. Ez az jelenti, hogy ha pl. Erzsébet utalvány (éves összege 96 ezer), iskolakezdési támogatás (1 gyermek után max. 31 500) és helyi utazási bérlet (12 hónapra: 126 000) azok a juttatások, melyeket munkáltató nyújt a dolgozói számára, akkor éves szinten összesen 253 500,- Ft juttatás kapnak a dolgozók, amivel a 200 000,- Ft-os keretösszeg átlépésre került, így az 53 500,- Ft már egyes meghatározott juttatásként adózik, vagyis nem 14% ehoval, hanem 27% ehoval.
A SZÉP kártyára adható juttatások keretösszege 450 ezer forint, mely a rekreációs keretösszeg nevet kapta. A SZÉP kártyára tehát a 450 ezer forintos éves rekreációs keretösszeg érvényes, “minden más béren kívüli juttatásra” pedig a 200 000,- Ft-os keretösszeg érvényes.

15. Minimálbérek változása
Minimálbér: bruttó 105 000,- Ft-ra emelkedett (tavaly: 101 500,- Ft volt)
Garantált bérminimum: bruttó 122 000,- Ft-ra emelkedett (tavaly: 118 000,- Ft volt)

16. Jövedelem- (nyereség-)minimum
2015. január 1-jétől jövedelem- (nyereség-)minimum összegének számításakor a nettó árbevétel összege nem csökkenthető az eladott áruk beszerzési értékével (elábéval) és az eladott közvetített szolgáltatások értékével sem. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás éves nettó árbevételének 2%-a lesz az adóalap, amennyiben ez utóbbi magasabb, mint a tényleges adóalap ill. az adóalap növelő/csökkentő tényezőkkel korrigál adóalap.

17. Egyéni vállalkozók átalányadózásának megszűnése, ha…
2015. január 1-jétől megszűnik az átalányadózási jogosultsága annak az adózónak, akit az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt jogerősen mulasztási bírsággal súlyt.

18. Kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA) érintő változások
2015. január 1-jétől abban az esetben szűnik meg a KATA adóalanyiság, ha az adózó az év utolsó napján 100 ezer forintot meghaladó adótartozással rendelkezik (korábban ez a negyedév utolsó napján áll fenn).
A kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a vállalkozás nyereségéből fizetett összeg osztaléknak minősül és aszerint adózik (16 % szja és 14% eho)  (ez a kifizetés korábban egyéb jövedelemnek minősült).
Tevékenység szüneteltetése esetén nem kell havonta az adóhatóságnak jelenteni a szünetelés tényét, elegendő egyszer (korábban havonta kellett).
Kötelező adatként 2015. január 1-jétől már be kell jelenteni a kisadózó társadalombiztosítási azonosító jelét (TB számot) is (korábban nem kellett, ebből kifolyólag az OEP és a NAV között nem működött az adatszolgáltatás).

19. Helyi adók körének bővülési lehetősége
2015. január 1-jétől a települési önkormányzat képviselő-testülete a helyi adók mellett új adónemként települési adókat vezethet be az önkormányzat illetékességi területére. Az új adónem bevezetését a hatályba lépés előtt, legalább 30 nappal előbb ki kell hirdetni.

20. Egészségügyi szolgáltatási járulék
Egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege: 6 930,- Ft, napi összege: 231,- Ft.

Posted in Adózás, Általános ismeretek, Fogalomtár | Hozzászólások kikapcsolva

NAV állásfoglalás

Röviden: Az online pénztárgép útján nyugta kiadásra kötelezett adóalanyok az Áfa törvény (2007. évi CXXVII. tv.) 166. §. (2) bekezdése értelmében nyugta helyett számla kibocsátásával is eleget tehetnek bizonylatadási kötelezettségüknek. Ebben az esetben a NAV számára a PTGSZLAA nyomtatványon hetente adatot kell szolgáltatni a kibocsátott számlákról.

Ehhez kapcsolódóan felmerült néhány kérdés bennem – alább olvasható – amivel kapcsolatban a NAV iránymutatását kértem:

NAV felé feltett kérdés:

Tisztelt Hivatal!

Értesültünk róla, hogy a 2/2014 (I.22.) NGM rendelet értelmében:

A Rendelet 1. § (1) bekezdése alapján pénztárgép használatra kötelezett olyan adóalany, aki (amely) az Áfa tv. 166. § szerinti nyugta-kibocsátási kötelezettségét az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kizárólag számla kibocsátásával teljesíti, az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdés vonatkozásában úgy kell tekinteni, mint aki nyugtaadási kötelezettségének gépi nyugtakibocsátással tesz eleget. Ezen adóalany az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének a Rendelet 2. § (1) bekezdésétől eltérően a Rendelet 1. mellékletében foglalt tevékenysége tekintetében olyan módon köteles eleget tenni, hogy az e tevékenységéhez kapcsolódóan kibocsátott számlák valamennyi adatát – az állami adóhatóság által meghatározott struktúrában – a számla kibocsátásának keltét alapul véve naponkénti bontásban, naptári hetente, a tárgyhetet követő hét negyedik napjáig, elektronikus úton megküldi az állami adóhatóságnak.”
Tájékoztatást szeretnék kérni a fent hivatkozott részhez kapcsolódóan a következő tényállás esetén:
Elsősorban bélyegzőkészítéssel foglalkozunk mind webshopon mind nyílt értékesítésű üzletünkön keresztül. Tekintettel a TEÁOR 47.91 csomagküldő, internetes kiskereskedelem, nyílt árusítást végző üzletünkre kötelesek vagyunk pénztárgépes nyugtaadásra. A nyílt árusítást végző üzletünkben elsősorban adóalanyoknak értékesítünk, ezért az esetek 95%-ában mindenképp számlát vagyunk kötelesek kibocsátani. A maradék 5% nem adóalany, azonban a számla kötelező adattartamát figyelembe véve számlát bocsátunk ki részükre is. (Természetesen az ügyfél értesül a számla ellenében történő áru/szolgáltatás nyújtásról, így szabadon dönthet, hogy megvásárolja/igénybe veszi azt vagy sem.) Átgondolva a fenti jogszabályi hivatkozást, úgy gondolom, hogy a nem adóalany részére kibocsátott számlákról kellene csupán adatot szolgáltatni, hiszen ha lenne pénztárgép, akkor csak nekik bocsátottunk volna ki nyugtát, az adóalanyok számlát kaptak volna. A kérdésem, hogy – a fent hivatkozott jogszabályrésznek megfelelően – a nem adóalany részére kibocsátott számlákról kell adatot szolgáltatni csupán, vagy ahogy a 2/2014. (I.22.) NGM rendelet tartalmazza, minden (vagyis az adóalany részére és nem adóalany részére) kibocsátott számláról is. További kérdésem – mert nem találtam rá egyértelmű választ, hogy ha pénztárgépes értékesítés történik az üzletben, és az adóalany számla kibocsátását kéri, amit én nyomdai úton előállított kézi számlával teljesítek, akkor ezen számla bruttó fizetendő végösszegét a pénztárgépbe is köteles vagyok-e beütni vagy sem. Válaszukat előre is köszönöm!

 

Adóhatóság válasza: 

Tisztelt Ügyfelünk!

1. Adatszolgáltatási kötelezettség

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 159. § (1) bekezdése értelmében az adóalany köteles – ha e törvény másként nem rendelkezik – a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.

Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha
a) részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet;
b) részére az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet előleget fizet, és
ba) az előleg összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget, illetőleg
bb) egyéb, a ba) alpont alá nem tartozó esetekben pedig kéri a számla kibocsátását;
c) belföldön kívül, a Közösség területén teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön és az adófizetésre kötelezett személy a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybevevője;
d) belföldön kívül harmadik államban teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön. {Áfa tv. 159. § (2) bekezdés}

Mentesül a számla-kibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha
a) termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdése és 86. § (1) bekezdése szerint mentes az adó alól, feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a Számv. tv. rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül;
b) a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a 163. § (1) bekezdésének a) pontjában, illetőleg a 164. § (1) bekezdésének a) pontjában említett időpontig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri. {Áfa tv. 165. § (1) bekezdés}
Az (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben sem, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása
a) egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik;
b) az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet részére történik, és az ellenérték adót is tartalmazó összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget. {Áfa tv. 165. § (3) bekezdés}

Abban az esetben, ha az adóalany a 165. § (1) bekezdésének b) pontja szerint mentesül a számla-kibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni. {Áfa tv. 166. § (1) bekezdés}
Nyugta helyett az adóalany számla kibocsátásáról is gondoskodhat. Ebben az esetben mentesül a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugta-kibocsátási kötelezettség alól. {Áfa tv. 166. § (2) bekezdés}

A nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek üzemeltetésének, szervizelésének egyes, az adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező pénztárgépekre való átállást elősegítő szabályokról szóló 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM Rendelet) 9/A. § (1) bekezdése szerint a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. § (1) bekezdése alapján pénztárgép használatra kötelezett olyan adóalany, aki (amely) az Áfa tv. 166. § szerinti nyugta-kibocsátási kötelezettségét az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kizárólag számla kibocsátásával teljesíti, az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdés vonatkozásában úgy kell tekinteni, mint aki nyugtaadási kötelezettségének gépi nyugtakibocsátással tesz eleget. Ezen adóalany az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének a Rendelet 2. § (1) bekezdésétől eltérően a Rendelet 1. mellékletében foglalt tevékenysége tekintetében olyan módon köteles eleget tenni, hogy az e tevékenységéhez kapcsolódóan kibocsátott számlák valamennyi adatát – az állami adóhatóság által rendszeresített PTGSZLAA nyomtatványon – a számla kibocsátásának keltét alapul véve naponkénti bontásban, naptári hetente, a tárgyhetet követő hét negyedik napjáig, elektronikus úton megküldi az állami adóhatóságnak.

Az Áfa tv. és a vonatkozó NGM rendeletek szabályainak együttes olvasata alapján megállapítható, hogy az áfa rendszerében fő szabály a számlakibocsátás, az adóalanyok termékértékesítéseikről, szolgáltatás-nyújtásaikról nyugtát csak kivételes esetben, az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pont vagy 166. § (1) bekezdés speciális, megengedő szabálya alapján állíthatnak ki.

Amennyiben az adóalany mentesül a számla-kibocsátási kötelezettség alól és nyugta kibocsátására köteles, akkor ebben a speciális esetben mentesülhet a nyugta-kibocsátási kötelezettség alól, ha nyugta helyett mégis csak számlát állít ki.
Ebben az utóbbi esetben azonban már a nyugta kibocsátási kötelezettséggel (és így meghatározott tevékenységi körben pénztárgép használati kötelezettséggel) érintett tevékenysége körében alkalmazza az Áfa tv. 166. § (2) bekezdés megengedő szabályát, ami egyben azt is jelenti, hogy csak ezzel a tevékenységével kapcsolatban vonatkozik rá az adatszolgáltatási kötelezettség. Olyan tevékenysége keretében, amelyeknél az Áfa tv. megengedő szabályai nem is alkalmazhatóak {Áfa tv. 165. § (3) bekezdés}, fel sem merülhet az Áfa tv. 166. § (2) bekezdése szerinti számlakibocsátás, hiszen ezekben az esetekben nem az adóalany választásától függ, hogy számlát bocsát ki vagy nyugtát, hanem kötelező előírás rendelkezik arról, hogy számlát kell kibocsátania (például másik adóalany felé történő értékesítés}
Ez azt jelenti, hogy az adóalanyok azon értékesítéseikről, amelyekről minden esetben számlát kell kibocsátaniuk (például adóalanyok felé értékesítés), nem kötelezettek az NGM Rendelet szerinti adatszolgáltatásra.

2. Pénztárgépben rögzítés

Az előző pontban kifejtettek alapján adóalany felé történő értékesítés esetén számlát kell kiállítani. A kiállított számlával bizonylatolt ügyletet nem kell rögzíteni a pénztárgépben, a napi forgalom, bevétel elszámolását a gazdálkodónál kialakított, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 165-166. § előírásainak megfelelő belső nyilvántartás, számviteli bizonylat alapján kell elvégezni.
A pénztárgépbe mindazokat az értékesítéseket kell beütni, melyet a vevő készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (bankkártya pl.) pénzhelyettesítő eszközzel ( utalvány pl.) a teljesítésig vagy teljesítés napján egyidejűleg maradéktalanul megtérít és ezekről a vevő számla kibocsátását nem kéri. Az Áfa tv. 159. § (2) bekezdése sorolja fel, hogy mely esetekben kötelező a számlakibocsátás.

Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.

Üdvözlettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága
Tájékoztatási Főosztály

Posted in Fogalomtár | Hozzászólások kikapcsolva

Vevői adószám feltüntetése

2013-ban ismét változott az áfatörvény (2007. évi CXXVII. tv.). Amiről most szó lesz az a számla adattartalma, azon belül is a vevői adószám feltüntetése.
Mikor kötelező a vevő adószámát feltüntetni a számlán? Mindig! Hangzik sokszor a gyors válasz. Pedig ez így nem igaz!
Az áfa törvény és most már egy NAV közlemény is teljesen egyértelműen megadja a választ és az eseteket, amikor a számla kötelező tartalmi elemeként kell a vevő/vásárló adószámát feltüntetni. Lássuk először az áfatörvény betűit (áfa tv. 169. §):

“A számla kötelező adattartalma a következő:
a) a számla kibocsátásának kelte;
b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;
c) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette;
d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének
  da) adószáma, amely alatt mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását   teljesítették, vagy
  db) adószáma, amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették, vagy
dc) adószámának vagy csoportos általános forgalmi adó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra a k) pont szerinti áthárított adó a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön;”

Számunkra a dc) pont lesz az érdekes, de vegyük sorra a d) pont többi alpontját is:

da) pont azt jelenti, hogy a vevő az adófizetésre kötelezett, akinek a terméket értékesítették/szolgáltatást nyújtottak.
Ez egy érdekes eset, ilyenkor ugyanis nem a számla kibocsátó az adófizetésre kötelezett – mint szokásos esetben – hanem a vevő! Mikor fordulhat ilyen elő? A válasz: fordított adózás esetében. Ilyenkor áll fenn az a fordított eset, hogy nem az fizeti az adó (áfát), aki normál esetben (számla kibocsátó), hanem a számlát befogadó, vagyis a vevő. Ide tartozik az áfa törvény szempontjából területi hatályon kívülinek minősülő, külföldre nyújtott olyan szolgáltatás, ahol a külföldi vevő a teljesítési hely országában igénybevevőként áfa fizetésére kötelezett.

db) pont a termék Közösségen belüli értékesítésére vonatkozik, mely esetben kötelező a vevő közösségi adószámát feltüntetni.

dc) pont, többek között ez az, amivel az áfa törvény 2013.01.01-jével változott. A jogszabály ezen része írja elő, hogy a vevő adószámának, csoportos áfa-adóalanyként a csoportazonosító szám első 8 számjegyét kell a számlán feltüntetni, ha a termék értékesítése/szolgáltatás nyújtása során az áthárított adó értéke eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot. Fontos, hogy a vevő belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, az eladó pedig gazdasági céllal belföldön letelepedett adóalany, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye legyen belföldön.

Tehát a jogszabály azon eseteket foglalta össze, amikor kötelező a számlán a vevő adószámának feltüntetése. Ebből következően, minden olyan esetben, amely nem sorolható a fenti három pont közé, nem kötelező a számlán a vevői adószám feltüntetése. Tehát egy eseti vevő, aki pár ezer forintért vásárolt nálunk, számla kibocsátás esetén nem kell, sőt nem is kérhető el az adószáma, azért hogy a számlán szerepeltessük. Még akkor sem kötelező feltüntetnünk, ha a vevő kifejezetten kéri.

Szemezgessünk a NAV által idén májusban kiadott közleményből is:

“….Az új szabályozás értelmében tehát a belföldön letelepedett számlakibocsátók az olyan belföldi, egyenes adózású ügyleteikről kibocsátott számláikon, amelyekben az  áthárított áfa összege a 2 millió forintot eléri, vagy
meghaladja, a számlabefogadó adószámának első 8 számjegyét szerepeltetni kötelesek, feltéve, hogy a
számlabefogadó belföldi adóalany…..
Minden egyéb esetben, azaz a belföldön teljesített, egyenes adózású olyan ügyletek esetén, amelyekről kibocsátott számla áfa tartalma nem éri el a 2 millió forintot, vagy a számla áthárított áfát nem tartalmaz (például belföldi adómentes ügyletek esetén, ide nem értve a közösségi adómentes értékesítés esetkörét) a megrendelő adószáma nem kötelező tartalmi eleme a számlának.
Nagyon fontos, hogy a számlakibocsátó a fenti három esetkörön túl nem köteles a vevői adószám számlán történő feltüntetésére, még akkor sem, ha ezt a vevő kifejezetten kéri. Tehát például egy belföldi, egyenes adózás alá eső olyan számla esetén, amelyen az áthárított áfa 1 millió forint, a vevői adószám feltüntetése nem kötelező, még akkor sem, ha a vevő kifejezetten jelzi a számlakibocsátó felé, hogy az ő (azaz a vevő) adószámát is tüntessék föl a számlán. A számlakibocsátó ettől függetlenül dönthet úgy, hogy – a vevő kérésének eleget téve – a számlán a vevő adószámlát feltünteti. Lényeges azonban, hogy az áfa-alany vevők sem kötelezhetőek arra, hogy a belföldi, egyenes adózás alá eső olyan ügyletek esetén megadják az adószámukat, ahol az áthárított áfa a 2 millió forintot nem éri el.”

Azt hiszem ez utóbbin nincs mit magyarázni, teljesen egyértelmű a NAV honlapján kiadott közlemény, mely elérhető itt, illetve pdf-ben is letölthető innen.

 

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal oldal

Posted in Általános ismeretek, Cikkek, Tudtad-e? | Hozzászólások kikapcsolva

2013. évi minimálbér

Lássuk csak, hogy változott a minimálbér 2013-ban:

minimálbér 2013. január 1-jétől : 98.000,- Ft
garantált bérminimum 2013. január 1-jétől:  114.000,- Ft

 

Minimálbér változásai 2007-től 2013-ig:

Megnevezés 2013. év 2012. év 2011. év 2010. év 2009. év 2008. év 2007. év
minimálbér 98 000 93 000 78 000 73 500 71 500 69 000 65 500
garantált bérminimum 114 000 108 000 94 000 - 143 000 138 000 131 000
Posted in Általános ismeretek, Fogalomtár, Tudtad-e? | Tagged , | Hozzászólások kikapcsolva

2012. évi járulékok, járulékmértékek, járulékalapok

2012-ben a járulékok százalékában, megnevezésében és járulékalap meghatározásában változások álltak be.
Mivel most már nem mindegy, hogy munkaviszonyban, vagy tagi jogviszonyban van foglalkoztatva az illető illetve, mennyi a bruttó bejelentett bére, ezért nézzük sorban, mi hogy változott.

Először tisztázzuk, hogy a járulékok hogyan és milyen mértékben változtak:

Bruttó bérből levonandó járulékok:
- személyi jövedelemadó (szja) mértéke: 16% vagy szuperbruttó (27%) és (16%)
- nyugdíjbiztosítási járulék mértéke: 10%
- egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék: 8,5%

Munkáltató által fizetendő adó a bruttó bér után:
- szociális hozzájárulási adó mértéke: 27%         (2011-ben ez volt a TB járulék, mely 24% nyugdíjbizt.járulékból és 3% egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékból állt)

Adóalap-kiegészítés = szuperbruttó
2012-ben félig meddig kivezetésre került az adóalap-kiegészítés. Pontosan azoknál nem kell alkalmazni, akinek az éves jövedelme a 2.424.000,- Ft-ot, havi szinten a 202.000,- Ft-ot nem haladja meg. Akinek az éves jövedelme ezt túllépi, annál ugyanúgy számolni kell a szuperburttót, mint 2011-ben.
Az adóalap-kiegészítés százaléka nem változott, idén is 27%

Járulékalap változások attól függően, hogy munkaviszonyban vagy társas vállalkozói jogviszonyban dolgozik az illető

1) Munkaviszonyban foglalkoztatottak

a) a munkaviszonyban dolgozó személy éves jövedelme nem lépi át a 2.424.000 Ft-ot

Ebben az esetben a fent megadott járulékok alapja a dolgozó bruttó bére lesz. Az szja-nál nem lesz szuperbruttósítás.

Példa: Bruttó bér 108.000,- Ft/hó            (éves jövedelem: 1.296.000,- Ft)
Levonandók a bruttó bérből:
- szja : 108.000 × 0,16 = 17.280,-
- nyugdíjbizt.járulék : 108.000 × 0,1 = 10.800,-
- egészségbizt.és munkaerő-piaci járulék : 108.000 × 0,085 = 9.180,-
Munkáltató terhe a bruttó bér után:
- szociális hozzájárulási adó : 108.000 × 0,27 = 29.160,-

b) a munkaviszonyban dolgozó személy éves jövedelme meghaladja a 2.424.000 Ft-ot

Ebben az esetben sávosan alkalmazni kell az szja számítás során az adóalap kiegészítést (27%). Ez azt jelenti, hogy a bruttó bér azon részét kell 1,27-tel felszorozni, ami már meghaladja a 202.000,- Ft-ot.

Példa: Bruttó bér 221.000,- Ft/hó         (éves jövedelem: 2.652.000,- Ft)
Levonandók a bruttó bérből:
- szja : (202.000 × 0,16) + (221.000-202.000)×1,27×0,16 = 36.181,-
- nyugdíjbizt.járulék = 221.000 × 0,1 = 22.100,-
- egészségbizt. és munkerő-piaci járulék = 221.000 × 0,085 = 18.785,-
Munkáltató terhe a bruttó bér után:
- szociális hozzájárulási adó : 221.000 × 0,27 = 59.670,-

2) Nem munkaviszonyban foglalkoztatott társas vállalkozók bére utáni járulékszámítás
A társas vállalkozóknál is figyelembe kell venni az 1) pontban bemutatott járulékalap kiegészítést (szuperbruttót), abban az esetben, ha az éves jövedelem a 2.424.000,- Ft-ot meghaladja.
A társas vállalkozók bérénél a járulékalapban történik változás, itt erre szeretném a figyelmet felhívni, párhuzamosan bemutatva egy példán keresztül a szuperbruttó alkalmazását is.

Tehát a társas vállalkozók egyéni járulékai (levonandók) közül az egészségbizt. és munkaerő-piaci járulék alapjánál történik változás: ilyenkor a bruttó bért 1,5-tel kell felszorozni és erre kell a járulékmértéket kiszámítani. Tehát a bruttó bér 150%-a lesz az egészségbizt. és munkaerő-piaci járulék alapja.  2012-től legalább a garantált bérminimum* 1,5-szerese után kell megfizetni, vagyis ha bruttó bejelentett bér eléri a  162.000 Ft-ot, akkor már nem kell az 1,5-ös szorzót alkalmazni.  Jogszabályi háttér: Tbj.tv. 1997. évi LXXX tv. 27.§ (2) bek. (javítva 2012.11.12.)

A vállalkozás által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja is változik: a bruttó bér 112,5% lesz, vagyis 1,125-tel kell a burttó bért felszorozni.  szintén legalább a garantált bérminimum*  112,5%-a után kell megfizetni, vagyis ha bruttó bejelentett bér eléri a  121.500 Ft-ot, akkor már nem kell az 1,125-ös szorzót alkalmazni. Ebben az esetben a bruttó 121.500,- Ft bér az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék minimum alapját még nem éri el, így azt legalább a garantált bérminimum* 1,5-szerese után kell megfizetni. Jogszabályi háttér: 2011. évi CLVI. tv. IX. fejezet, 457.§  (javítva 2012.11.12.) 

Példa: bruttó díjazás: 300.000 Ft/hó
Levonandó/egyéni járulékok
- szja : 202.000 × 0,16 + (300.000-202.000) × 1,27 × 0,16 = 52.234,-
- nyugdíjbizt.járulék : 300.000 × 0,1 = 30.000,-
- egészségbizt. és munkaerő-piaci járulék : 300.000 × 1,5 × 0,085 = 38.250,-  25.500,- Ft
Vállalkozás által fizetendő a bruttó díjazás után:
- szociális hozzájárulási adó : 300.000 × 1,125 × 0,27 = 91.125,-  81.000,- Ft

Mindezek alapján azt mondom kell mondanom, hogy egy bizonyos  bruttó bérszinting jobban megéri 2012-ben a munkaviszony mellett dönteniük a társas vállalkozóknak, mert sokkal kedvezőbben alakulnak a járulékszámítás szabályai, mint a társas vállalkozói jogviszonyban.
Nem beszélve arról, hogy a munkaviszonyban már szóba jöhet az adókedvezmény is, melyet a nettó bérek szinten tartásáért cserébe kínál a kormány a szociális hozzájárulási adó csökkentett összegű befizetése által.

* = amennyiben a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel

Posted in Adózás, Általános ismeretek, Cikkek, Fogalomtár | Tagged , , , | Hozzászólások kikapcsolva

2012. évi minimálbér

Nézzük, hogyan változott a minimálbér és a garantált bérminimum 2012-ben:

minimálbér 2012. január 1-jétől: bruttó 93.000,- Ft                                        (78.000,- Ft volt 2011-ben)
garantált bérminimum 2012. január 1-jétől: bruttó 108.000,- Ft                    (94.000,- Ft volt 2011-ben)

 

Posted in Általános ismeretek | Tagged , , | Hozzászólások kikapcsolva

Heti ajánlat: bélyegzőkészítés szenzációs áron (x)

A Pecsétmester a piacvezető COLOP márkát kínálja kedvező áron! Már nem sokáig tart a teljes COLOP áruválasztékra (amely több száz-féle bélyegzőt jelent) kínált árzuhanás, érdemes kihasználni még február hónapban! Pecsétmester kérése, hogy jelezze megrendeléskor: a könyvelő válaszol blogból érkezett. Meglepetés várja ebben az esetben! Kattintson ide a Pecsétmester webáruházának eléréséhez!

(x)

Posted in Tudtad-e? | Tagged , , , | Hozzászólások kikapcsolva

Ügyfélkapus regisztráció időpontfoglalással

Ügyfélkapus regisztráció:
- Szükséges hozzá: egy email cím, egy felhasználónév és egy kitalált jelszó (új jelszó), valamint személyi igazolvány

Fontos információ a jelszóval kapcsolatban, hogy
- nem lehet ugyanaz, mint a felhasználónév
- minimum 8 karakterből kell állnia
- legalább 2 db számot és kis és nagybetűt is tartalmaznia kell
- nem tartalmazhat ékezetes betűt
- és nem lehet benne a „kukac” (@), vessző, pont, pontosvessző, kérdőjel, felszólítójel stb. karaktert sem

- az Okmányirodába kell bemenni, ahol máris elkészítik az ügyfélkapus regisztrációt

Időpontfoglalás az Okmányirodába:
magyarorszag.hu weboldalon lehetőség van időpontfoglalásra is, lásd lépésenkét:
Mielőtt elkezdenénk, figyeljünk az időre, mert ha túl sokat időzünk akkor időtúllépés miatt nem fogja megjeleníteni/betölteni a következő oldalt! Ez esetben később kell próbálkozni!

1. A főoldalon vagyunk, ott rákattintunk a menüsorban az Ügyfélkapura

2. A jobb oldali első oszlopban, alul, a “Regisztráció” gombra kattintunk

3. Ezután megjelenik három választási lehetőség (narancs négyzetben fehér nyilakkal). Ezek közül a legelsőt, az Időpontfoglalást választjuk

4. Ezután megint csak három választási lehetőséget látunk, melyből a legutolsót választjuk: “Időpontfoglalás okmányiroda és ügy kiválasztásával”

5. Ezután meg kell adni a megyét, a megyében lévő okmányirodák közül ki kell választani egyet (lakóhelynek megfelelően célszerű, de nem törvényszerű), majd kiválasztjuk az ügycsoportok közül az “Ügyfélkapu regisztrációt”, az ügyeknél ismét az “Ügyfélkapu regisztrációt” ezután a “Tovább az időpont kiválasztásához” gombra kattintunk

6. A megjelenő oldalon kitöltjük a név rubrikát és megkezdjük a megfelelő időpont kiválasztását. Rá kell kattintani a napok nevére, hogy előjöjjön a választható időpont, amit bepipálunk, szintén rákattintással. Végül alul az ellenőrző kódot beírjuk. Ha kész akkor az „Időpontfoglalásra” kattintunk. Ha esetleg a fenti időpont mind betelt volna, vagy számunkra nem megfelelő akkor továbbmehetünk a következő hétre is.

7. Ez után kell a kiválasztott okmányirodába a választott időpontban megjelenni az email címmel, felhasználónévvel és a személyes okmányokkal. A folyamat nem tart sokáig, kapunk egy papírt is, amin megtalálható többek között a fent említettek. Ezt jól rakjuk el, mert ha elfelejtenénk a jelszavunkat, akkor ez nagy segítséget jelenthet a későbbiekben, továbbá megelőzhetjük illetéktelenek visszaélését személyes adatainkkal.

8. Ha mindez megvan, akkor még nem vagyunk készen, hiszen még aktiválnunk kell a regisztrációt. Ez is igen egyszerű lesz.

9. Először is figyelni kell az emailjeinket, hogy mikor érkezik meg az „Aktiváló kód”. E nélkül nem tudjuk beaktiválni regisztrációnkat. Ha megérkezett, akkor ……

10 ….ugyanúgy felmegyünk a magyarorszag.hu weboldalra, és szintén az első lépésnek megfelelően a menü sorban az „Ügyfélkapura” kattintunk.

11. lépésként nem az első oszlopot nézzük, hanem a másodikat és ott az „Aktiválás” gombra kattintunk.

12. Megjelenik az Első bejelentkezés ablak, amit értelemszerűen, az okmányirodai regisztráció során megadott adatokkal és az emailben kapott aktiváló kóddal kell kitölteni, valamint az általunk választott új jelszóval.
Jelszó lejárati időpontja: alapértelmezésben 2 év (ha ennél rövidebbet nem akarunk, akkor üresen kell hagyni).
Ha mindent jól kitöltöttünk akkor az OK gombbal mehetünk tovább!

13. KÉSZ

14. Ugyanez csak képekkel: Ügyfélkapu_1

15. Nézzük csak sorra, mi mindent lehet ügyfélkapu regisztrációval intézni: itt

 

Posted in Általános ismeretek, Cikkek, Fogalomtár, Tudtad-e? | Tagged , | Hozzászólások kikapcsolva

Tevékenységek felvétele

Egy gyors szösszenet mindazoknak, akik még nem tudják:

Cégalapítás során a társasági szerződésben feltüntetett tevékenységek közül a NAV csupán a főtevékenységet veszi át, ellentétben a korábbi gyakorlattal, hogy mindet, ami a társasági szerződésben felsorolásra került.

Ennek fényében a társasági szerződésbe elegendő csupán a főtevékenységet megjelölni a többiről pedig változásbejelentőt kell küldeni a NAV-nak.

Még egy szempont lehet az- hogy mégis csak bekerüljenek a társasági szerződésbe a cég által végzett tevékenységek – hogy az Ingyenes céginformációs oldalon megjelennek a tevékenységek. Ez a partnerek szempontjából lehet fontos. A partnerek így utána tudnak nézni, hogy a cég mivel is foglalkozik mert pl. ha Nagykernél szeretne vásárolni, akkor ott a nagyker ellenőrizheti/ellenőrzi a céget, hogy tényleg jogosult-e a kedvezményesebb árra.

Konklúzió:
Mindegy, hogy így vagy úgy döntünk, mindenképpen be kell nyújtani a NAV felé a változásbejelentő nyomtatványt.

Posted in Fogalomtár | Tagged , | Hozzászólások kikapcsolva

Pro és contra, tévhitek

- téves az a felfogás és gyakorlat, hogy a vállalkozás alapítása után ezerrel kell költségszámlákat gyűjteni és belenyomni a vállalkozásba
Miért?
Mert a vállalkozásnak kezdetben alapból egy csomó kiadása van (bérleti díj, közüzemi számlák, járulékok, berendezések, felszerelések), és az esetek 90%-ban bevétele semmi vagy minimális! Tehát miért kéne a veszteséget fokozni mindenféle, a vállalkozást igazából nem érintő költséggel! Nem kell!

- sokan azt hiszik, hogy csak kft-t szabad alapítani, mert ott a felelősség csupán korlátolt… nem szabad elfelejteni, hogy a bizonyíthatóan szándékos károkozás a cégben “feloldja” ezt a korlátoltságot és a tag akár saját vagyonával felelhet tettéért.

- sokan szeretnek tanácsot adni barátok, ismerősök, rokonok induló vállalkozásához, például, hogy válasszon EVA-t. Nem választhatja az EVA szerinti adózást az induló/kezdő vállalkozás! Miért?
Mert az EVA választás egyik feltétele többek között, hogy két éve működik a cég.

- Mindenképp áfázni kell! Valóban?
Ez megint egy olyan dolog, hogy nem biztos, hogy a cég akkor jár jobban ha rögtön áfázni kezd, vagy nem kezd. A tevékenység a fő szempont, ami alapján dönteni kell.

- Ha van 8 órás bejelentett munkaviszonyom, akkor vállalkozóként nem kell semmit fizetnem (járulékra gondolok természetesen!)
Lássuk ezt kicsit közelebbről!
1. egyéni vállalkozóként nem kell járulékot fizetni, de ez azt is jelenti, hogy év közben nem vesz fel a vállalkozó havi jövedelmet, tehát nem biztosított a saját vállalkozásában. Év végével vehet fel osztalékot, hogy ha nyereségesen zárta  az évet.
2. társas vállalkozók esetében (kft. bt.) már kicsit bonyolultabb a helyzet, mert ott több foglalkoztatási jogviszony is szóba jöhet, ami függ attól is, hogy a társasági szerződésbe (tsz) mi lett belefoglalva.
Ha valamelyik tag pl. ügyvezető, akkor ő vezető tisztségviselő (ami a tsz-ben is benne van) és ezt a tisztséget megbízással vagy munkaviszony keretében láthatja el. A megbízás összege lehet minimális (kevesebb, mint a minimálbér 30%-a), és akkor nem kell fizetni járulékot, de ez azt jelenti, hogy nem lesz biztosított. Ellenkező esetben járulékot kell fizetni és biztosított is lesz az illető. A munkaviszony esetében pedig legalább a minimálbér után kell a járulékokat és az szja-t megfizetni. További információ itt.

- cégalapításkor a társasági szerződésbe egy csomó tevékenységet fel kell venni. NEM, már nem kell!
Régen valóban ez volt a gyakorlat, most már viszont nem kell. Egy egyszerű NAV változásbejelentés nyomtatvánnyal könnyedén felvehetünk tevékenységeket (ingyen).

- tévhit, hogy a vállalkozásnak nincs pénztára
Persze előfordulhat, de ez nagyon ritka és szinte lehetetlen. Miért?
Mert ha van a vállalkozásnak készpénzes forgalma pl. készpénzt fizet be, vagy vesz ki a bankszámlájáról, akkor már van pénztára. Ha a bért készpénzben fizeti a vállalkozás, akkor az megint a pénztárból kerül ki.

Posted in Tudtad-e?, Vállalkozás indítása előtt | Tagged | Hozzászólások kikapcsolva